Az 1990-es évek vége felé megjelent a "Ádám" nevű virtuális énekes, amely a virtuális idolok elsőként hozta létre a friss sokkot. A számítógépes grafika és a digitális technológia által létrehozott Ádám akkoriban forradalmi lépésnek számított, de a technológiai korlátok miatt mozgása zavaró volt, és a közönség nem érdeklődött nagyban. Ez a kísérlet azonban a virtuális emberi technológia későbbi fejlődésének fontos kiindulópontjává vált.

A mesterséges intelligencia, a VR és a mozgásrögzítés technológiája gyorsan fejlődött, és a mai virtuális idolok sokkal természetesebbek és élettel telibbé váltak, mint a múltban. A legismertebb példák közé tartoznak a virtuális idolok, amelyek elmosják a határokat a valósággal, és amelyek népszerűsége nem marad el a valós idoloktól. Például a "Playverb" és az "Isekai Idol" a közelmúltban mindkét csoport az első helyen végzett a földi zenei műsorokban, és felkerült a Billboard listára, ami új szelet hozott a zeneiparba.

Ezenkívül a VR-technológián alapuló, magával ragadó előadások és a rajongókkal való interakciók egyre gyakoribbá válnak, így a virtuális idolok a digitális generáció, különösen az Alfa generáció számára egyre természetesebb és ismerősebb lényekké válnak. Ezeket a karaktereket 2D vagy 3D grafikával hozzák létre, de színpaduk és a rajongókkal való interakciójuk olyan eleven, mint egy valódi idol, és globális rajongói bázist sikerült kialakítaniuk.

A virtuális szórakoztatóipar ilyen mértékű bővülése felkeltette a nagy technológiai vállalatok figyelmét. A Sony, a Google, a Meta és az Apple, mint globális informatikai vállalatok, aktívan lépnek be a virtuális piacra virtuális YouTuber csoportok bemutatkozásával vagy VR-headset kiadásával. Az AI és a VR technológia segítségével egyre kifinomultabb virtuális avatárokat fejlesztenek ki, amelyekkel különböző iparágakba kívánnak behatolni.

A virtuális emberi piac várhatóan továbbra is gyorsan fog növekedni. A globális piackutatási vállalat, az Immersion Research, előrejelzése szerint a virtuális emberi piac 2030-ra éves átlagosan 36,4%-os növekedést fog elérni, és megközelítőleg 700 billió forint nagyságú lesz. Ugyanakkor vannak hátrányok is, például a fogyasztói réteg viszonylag fiatal, és a felnőtt korosztály, amely nem szokott a játék- és anime-kultúrához, még mindig nehezen fér hozzá.

Ennek ellenére a virtuális emberek már nem csak saját kultúrájukat képviselik, hanem készülnek arra, hogy a tömegkultúrába is beilleszkedjenek. Különösen a fiatalabb generációt ölelve fel a digitális tartalomfogyasztás fontos hajtóereje lesz a virtuális szórakoztatás növekedésének.